2012. augusztus 17., péntek

2012 nyaralás nagyiéknál

Hosszú ideig nem írtam bejegyzést és nem is látogattam senkit, nem volt időm, nálam nyaralt négy unoka három hétig, ami amennyire szép, annyira fárasztó is, de megéri. Mindenki nagyon jól érezte magát, még a legkisebb, Luca sem élt vissza a jogával, hogy ő még kicsi. Reggel együtt keltek, szigorú voltam az étkezéssel, így mindnek helyreállt a rend, tudták van reggeli, ebéd, vacsora és uzsonna, közte semmi nasi.
Tudtak együtt játszani, ritkán sírt valamelyik és ha mégis megharagudott, távozott a szobába TV-t nézni, ami sokszor célszerű is volt a nagy meleg miatt.
Minden nap kitaláltunk valamilyen versenyt, krumplis pogácsa evő verseny, palacsinta, dinnye, mindig olyat amit mind a négy szeretett.
Bizony sokat nőttek, a medence kicsinek bizonyult, de sok jó megfér kis helyen.
Nagyinál mindent szabad, saraskodni is, ez nagyon érdekes volt a Finnországban élő unokáknak, náluk nincs sár, nagyon élvezték. Este nem dőltek fáradtan az ágyba, sokáig kuncogtak, suttogtak, megosztották titkaikat és ha az egyik mégis elaludt, a többi felköltötte, nem is értem, hogy érték be ennyi alvással. Találtak új kis barátokat, barátnőket, az udvar sokszor tele volt gyerekekkel, az asztalt sokszor hat gyerek ülte körül, vidáman. Sokszor néztem velük összebújva az augusztusi hulló csillagokat, az sem számított, hogy éppen repülő fénye volt, nagy sikoltozással jelentkezett, aki elsőre meglátta. Így lett Joellal egy titkunk, szerinte ha nagyon fognak hiányozni, nézzem a hulló csillagokat és ha látok, kívánjam, hogy ők ismét jöjjenek, valóra fog válni. Amint elmentek, az esték hűvösek lettek, az ősz érezteti érkezését, már nem tudok sokáig kinn lenni és nézni a hulló csillagot, pedig, de jó lenne hinni benne...
Jessicanak már kezdődött az iskola, a képet tőlük kaptam, a templomban készült az elsősök megáldásán, egy nagyon szép és kedves szokás.
Ismét kénytelen vagyok egy kis komentárt fűzni az iskolarendszerhez, a finnek nem elég gazdagok ahhoz, hogy minden évben új tankönyveket vásároljanak, a régieket kapják az iskolában, amelyből több generáció elsős tanult és valami csoda folytán, ők is megtanulnak írni, olvasni, sőt számolni is. Füzetet sem kell a szülőnek venni, még ceruzát is kapnak, fél 9-re mennek iskolába, a tanítás 14 óráig tart, utána jön a foglalkozás, ahol felügyelet alatt elkészülnek a leckével, 17 órakor a szülő mikor munkából hazaérkezik, hazaviszi kis diákját akinek nem kell a nehéz táskát cipelni, csak bemutatásra a füzetet, hogy a szülő folyamatjában legyen, mire is oktatják csemetéjét. Még egy ingyenes ebéd is belefér minden egyes diáknak. Természetesen tisztába vagyok azzal, hogy a finneknek van a legjobb iskolarendszerük, nem is szeretném hasonlítani a miénkkel, ahol a kis diák minden nap cipeli a nehéz táskát oda-vissza, a fáradt szülő küszködik a házi feladattal, sokszor nehezen megoldható példákkal, ahol minden évben új tankönyveket kell vásárolni, sokszor hónapokig törlesztik a szülők, főként ha két iskolás gyerekük van, de mint egy pozitív példát, nem tudtam kihagyni.

22 megjegyzés:

  1. Bizony, nagyon nagyot nőttek azóta, mióta először láttam őket. Biztosan nagyon nagy élmény volt nekik ez a nyaralás, és sokáig fogják mesélni egymásnak. Annak idején volt, hogy valamelyik könyvből nem volt elég, akkor mi is az előttünk lévő osztály könyveit használtuk, és abból is meg tudtuk tanulni. Bár mostanában olyan könyveket találtak ki nekik, hogy abba írnak, hogy minél kevesebbet kelljen írni, csak kiegészítik legtöbbször a mondatokat. Bízzunk benne, hogy talán majd itt is változik a helyzet, mert ez már tarthatatlan.
    Köszönöm, hogy megosztottad velem ezt a szép élményt!
    Ibolya

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is lesz most ismét változás, nem jó ez a tanítóknak sem, minden évben új valami, nekik is mindig készülni kell.
      Ami a nyaralást illeti, nagyon bízok benne, hogy megmaradnak ezek már az emlékeikben.
      Köszönöm Ibolyám a látogatást.

      Törlés
  2. Mindig öröm az unokákkal lenni, főként akkor, ha feledhetetlen élménnyel tudod megajándékozni őket.

    Én lehet régimódi vagyok de nekem nem tetszik az un. munkatankönyv. Jobbnak tartom a tankönyvet, s mellé egy kis füzetet. Lassan már írni is elfelednek a fiatalok. Meg sok minden mást is. Nem tudom merre fejlődünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony nagy öröm volt nekik is és nekem is, jó volt nézni őket, meghallgatni, sokszor játszani velük.
      Ami a tantervet illeti, nálunk túlterheltek a kis diákok, sokszor változik a tanterv, így a könyvek is, nagy súlyt cipelnek a hátukon minden nap, azért írtam a finn módszerről, mert lehetne ezt másként is.
      Köszönöm a látogatást:)

      Törlés
  3. Nagyon jó lehetett mind a 4 unokával egyszerre, bizony fárasztó, de mindent megér:) Norvégia elég gazdag ország, de itt is addig használják a könyveket, amíg lehet, de nem az első 2 osztályban, azok mindig újak. A füzeteket, ceruzákat is az iskola adja itt is, tulajdonképpen nincs is igazán költség iskolakezdéskor, csak a középiskolában. Nem vagyok pedagógus, de az iskolai rendszert túlságosan szabadnak és lazának tartom, valahol azért meg kéne húzni a határt, mert tanulni is kellene:) Hétfőn kezdődik a suli itt is, nehéz lesz visszarázódni megint a korán keléshez:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves trollanyu, nem sok a különbség a két ország közt az iskolarendszerben, én sem vagyok pedagógus, de látom az itteni unokám feladatait és a lányom törekvését, hogy minden rendben legyen, ott pedig szinte észre sem veszi a szülő, hogy iskolába jár a gyerek és azt még nem is említettem, hova is menjen a kis elsős az iskola után, hisz a szülő még dolgozik, városokban ez még nehezebb a távolság miatt, nincs mindenhol nagyszülő.
      Szép iskola kezdést kívánok nektek:)

      Törlés
  4. Rózsa kedves elhiszem, hogy kifárasztott négy unoka, de ez édes teher és fáradság! Remélem azért nagyon feltöltődtél az unokák közelségében és milyen tartalmas programokat találtál ki. Jó volt nektek.
    Engem egy is ki tud fárasztani:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jutka, magam sem tudom, honnan lett annyi erő bennem, hogy végig tudjam csinálni, egyébként sokkal kevesebbre vagyok már képes, talán az öröm és szeretet tette.:)

      Törlés
  5. Rózsa drágám, örülök, hogy láthattam az unokáidat.
    Szépek mind! Elhiszem, hogy fárasztó volt (kicsit:) velük... Tőlem is most mentek el az ikrek. Igaz, ők csak ketten vannak. Az is igaz, még tán egy hét se kell és megszületik legújabb kisunokám:)
    Pihenjed ki magadat, töltsed kellemesen az időt a következő találkozásig:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Roza, a pihenést későbbre halasztottam, kicsit lemaradtam a kertben érő zöldségfélék eltevésével, talán jobb így lekötni magam valamivel, még mindig nagyon hiányoznak.
      Nagy figyelemmel kísérem a jó hír megjelenését, a kis unoka érkezéséről.

      Törlés
  6. Ez igazi nagy élmény lehetett, a finn iskolarendszer szimpatikus. Valaha nálunk is szokás volt régiek tankönyveiből tanulni. Mikor bevezették, hogy minden évben újjáírták a könyveket, megszakadt ez a régi jó módszer, muszáj volt újakat vásárolni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos ez nálunk sok szülőnek nagy gond, talán most itt is lesznek hasonló változások, eddig két iskolás gyerekkel mint egy elemi katasztrófát élték meg a szülők a szeptembert.
      Köszönöm a látogatást.

      Törlés
  7. Élmény volt olvasgatni, nézegetni a bejegyzéseidet. Gratulálok a gyönyörű unokáidhoz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm, bár Te a képek többségét már láttad:)

      Törlés
  8. Nagyon aranyosak az unokáid. A fáradtság elszáll, az öröm megmarad :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így igaz kedves Mobi, akár jöhetnének ismét:)

      Törlés
  9. Kedves Rózsa! te se tartsd vissza magad az én blogomban, ha már olyan kedves voltál feliratkozni! Szívesen látom a hasonló korúakat, épp azért nyitottam a blogot. De sajnos, ahogy legutóbbi írásomban is megírtam, nemigen jönnek! jó lenne tudni, miért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Isabel, meg foglak látogatni, sokszor időhiánnyal küzdök, de be szoktam hozni a lemaradást, tehát találkozunk nálad:)

      Törlés
  10. ░░░░░░░░▄██▄░░░░░░▄▄░░
    ░░░░░░░▐███▀░░░░░▄███▌
    ░░▄▀░░▄█▀▀░░░░░░░░▀██░
    ░█░░░██░░░░░░░░░░░░░░░
    █▌░░▐██░░▄██▌░░▄▄▄░░░▄
    ██░░▐██▄░▀█▀░░░▀██░░▐▌
    ██▄░▐███▄▄░░▄▄▄░▀▀░▄██
    ▐███▄██████▄░▀░▄█████▌
    ▐████████████▀▀██████░
    ░▐████▀██████░░█████░░
    ░░░▀▀▀░░█████▌░████▀░░
    ░░░░░░░░░▀▀███░▀▀▀░░░░
    ●Feliz Día●
    ★MaRiBeL

    VálaszTörlés
  11. Édes kis orgonasípok! Büszke lehetsz Nagyi !

    VálaszTörlés