2011. október 25., kedd

Reformáció ünnepe


1517. október 31-én Luther Márton kiszegezte a wittenbergi vártemplom kapujára híressé vált 95 tételét. Ebben az írásában megpróbálta röviden összefoglalni, miben tér el az egyház tanítása és gyakorlata a Szentírástól. Célja az volt, hogy térjen vissza az egyház vezetősége és minden tagja Istennek a Bibliában kijelentett akaratához. Ez a visszatérés, visszaformálódás, reformálódás volt a célja mindannak, amit a reformátorok tettek.
A 16. századi egyház-reformáció tehát nem hitújítás. Semmi újat nem hirdettek a reformátorok ahhoz képest, ami a Szentírásban található. Ellenkezőleg: vissza akartak térni az eredetihez, a jézusihoz, ahhoz, ami évszázadokon át deformálódott, oly mértékig, hogy abban az időben már pénzért kínálgatták a bűnbocsánatot. Azt a bocsánatot, amit egyedül az élő Isten adhat ingyen kegyelemből, Jézus érdeméért a hívőnek.
Ezekből a bibliai felismerésekből kristályosodott ki aztán a négy solus, a reformáció tanításának a gerince. Mivel akkor a tudományos műveket latinul írták, ezért szoktuk így emlegetni. Solus azt jelenti: egyedül, csak, kizárólag.
Solus Christus - egyedül Krisztus a közbenjáró Isten és emberek között (1Tim 2,5), és egyedül az Ő érdeméért kapunk bocsánatot és üdvösséget.
Sola Scriptura - egyedül a Szentírás hatvanhat könyve az az Istentől ihletett kijelentés, ami eligazít minket a különböző kérdésekben, és az úgynevezett szent hagyomány nem (2Tim3,16). Ezért az Egyház nem taníthat és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Szentírással.
Sola gratia – egyedül kegyelemből kaphatunk üdvösséget, és nem érdemeink jutalmazása gyanánt (Ef 2,8-9). Isten kegyelméből azonban kap mindenki, aki őszinte bűnbánattal beismeri és megvallja bűneit.
Sola fide - egyedül a hitünkkel tudjuk ezt elfogadni, megragadni, a magunk számára is érvényesnek tekinteni (Ef 2,8-9; Gal3,26; Efézus3,17; Róm5,1; Róm10,17; Zsid11,1.6).
A Reformáció emlékünnepének akkor van igazi értelme, ha életünket az Isten szavához igazítjuk (re-formáljuk). Kérjük Istent, hogy tegye világossá, hogy hol szorul reformációra az életünk, családunk, gyülekezetünk, nemzetünk. Kérjük, hogy lehessünk a szó igazi, mély értelmében az Ige szerint reformált, igéjéhez hozzáigazított gondolkozású és életű emberek, függetlenül attól, hogy milyen vallási felekezethez tartozunk.

12 megjegyzés:

  1. Nagyon szep, ertekes post Rozsa Kedves! a kisfilmet neztem es csodaltam a nehol igazan szep epiteszeti stilust kivul, belul.
    Gyonyoru templomok, az itteniekrol van egy fotogyujtemenyem, mar reg terveztem csak a kepeket posztolni, de valahogy mindig elmarad.Az ember annyi mindnet szeretne megmutatni:)

    Koszonom es puszillak!
    (a csomag utkozben van:)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ágnes,
    én is sokáig gyűjtögettem a képeket, ezek mind magyar református templomok, Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Székelyföld, Vajdaság és Magyarország, különböző stílusban épültek, így videón talán a legjobban tudtam egy helyen megörökíteni őket.
    A csomagot pedig nagy izgalommal várom.
    Puszillak:)

    VálaszTörlés
  3. Megnéztem újra:)) Kedves Rózsa köszönjük :))

    VálaszTörlés
  4. Drága Anikó, nagyon megörültem a látogatásodnak, köszönöm:)))

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm Erika, viszont neked is :)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szépek, ez független a vallásomtól.

    VálaszTörlés
  7. Ennek nagyon örülök és úgy gondolom, így a helyes, tiszteletben tartani a másét, köszönöm.

    VálaszTörlés
  8. Áldás, békesség!

    Köszönöm, hogy itt hagyhatom üdvözletemet, és kívánom, hogy Isten megőrző és gondviselő kegyelme vezesse utadat.

    Szeretettel ölellek: Éva

    VálaszTörlés
  9. Nagyon szépen köszönöm kedves Éva.
    Áldás, Békesség!

    VálaszTörlés
  10. Kedves Rózsa, igazán szeretném, ha így lenne:)
    Én is református vagyok:)
    Ölellek szeretettel: Éva

    VálaszTörlés
  11. Ennek igazán örülök, kedves Éva.

    VálaszTörlés