2013. április 11., csütörtök

Találkozás 45 év után

Meggyőződtem, hogy az élet a legjobb forgatókönyv író, sokszor filmbe illő történeteket rendez, az internet pedig a sok negatív hatás mellett, hasznos és már a mai világban szinte nélkülözhetetlen. Apámék nyolcan voltak testvérek, abban az időben sok családot vállaltak a szegénység ellenére is, utána mint lenni szokott, szétszóródtak a világba, az unokatestvéreim egyik részével még gyerekkoromban találkoztam, többségével tartottam a kapcsolatot, de többnyire temetéseken jött össze a család, azt hiszem ezzel még rajtam kívül sokan így vannak. Egy közösségi oldalon találkoztunk, kerestük meg a többieket is, még kilencen vagyunk, sajnos hárman már távoztak az élők soraiból. Erzsikét nem láttam gyerekkorom óta, milyen érdekes is ez, alig 25 km-re élünk egymástól, nem tudva róla. Néhány napja sor került a találkozásra, nagyon izgultam, 45 év választ el bennünket, nem sokat tudunk egymásról, már messziről felismertük egymást, szinte sietve borultunk egymás karjaiba, egy olyan igazi testvéri ölelésbe. Olyan gyorsan elmúlt 3 óra hossza, annyi mindent el akartunk mondani egymásnak mintha nem évtizedek választanának el bennünket. Bizonyos korban, mikor már feladatainknak eleget tettünk, gyerekeinket útjukra bocsátottuk, fontosak lesznek a rokoni kapcsolatok, így utólag nagyon sajnálom, hogy a lányaim nagynénik és nagybácsik nélkül nőttek fel, egy nagy gazdagságról maradtak le.

8 megjegyzés:

  1. De szép ez a történet, tényleg érdekes dolgokat produkál az élet:) Remélem ezután gyakrabban összejöttök majd:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztosan a jövőben többet fogunk találkozni, hisz jól éreztük magunkat, nem is lakunk messze egymástól és mindkettőnkben meg van az akarat is.
      Köszönöm a látogatást :)

      Törlés
  2. Gyermekkoromban minden nyarat az anyai nagymamámnál töltöttem...ott jöttünk össze mindannyian. Jó kis nyarak voltak....aztán felnőttünk....férj, család, gyerekek, építkezés....és valahogy kevesebb idő jutott az unokatestvérekre......mi is csak esküvőn vagy temetésen találkoztunk jobbára.
    Igazad van Rózsa....."bizonyos korban" fontosak lesznek a rokoni kapcsolatok. Én nagyon örülök, hogy három évvel ezelőtt kitaláltuk, hogy minden évben pünkösd hétfőn találkozunk. Ezek a találkozók közelebb hoztak bennünket egymáshoz........odafigyelünk egymásra, segítünk ha szükséges.
    Örülök, hogy megtaláltátok egymást! A családot a szeretet, az odafigyelés, az egymás iránti tisztelet és az együttérzés fűzi össze.......kívánom, hogy Erzsikével és a többi unokatestvéreddel még sok alkalommal találkozzatok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Látom Erikám, hasonló a ti történetetek is, ez nagyon jó ötlet, megbeszélni egy napot az évben, melyen találkoztok, nálunk kicsit ez nehézkés, nagyok a messzeségek, külföldön is élnek, ráadásul más környezetben nőttünk fel, több nyelvet beszélünk, szerencsére még mindannyian az államnyelvet beszéljük, így tudunk értekezni :)
      Kívánom nektek is, még nagyon sok évet töltsetek el szeretetben és még sok találkozót.

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Én is örülök ennek a találkozásnak, a messziekkel skyp-on "találkozunk", ismerkedünk egymással, egyenlőre mindannyian meg vagyunk elégedve.

      Törlés
  4. Ez nagyon tetszett,ahogyan le írtad Drága Barátnőm! Látod az élet milyen kifürkészhetetlen?
    Boldog vagyok,hogy egymásra leltetek!!...s mivel nem is laktok egymástól oly távol,bizonyára többet fogtok ez után találkozni:)
    Minden jót kívánok Nektek sok-sok puszimmal.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök Barátnőm, hogy itt jártál,Erzsikével tartjuk a kapcsolatot, azt hiszem inkább az akarat tart össze bennünket.

      Törlés