Könny-lepte őszi rónán
zokogva zeng az ének.
Könny-lepte őszi rónán
már hervadást mesélnek
sóhajtozó szelek,
novemberi szelek.
A lelkemet kitárom,
s amit szívembe zártál:
van még egy nyári álmom,
egy utolsó virágszál,
egy gyönge liliom,
egy árva liliom.
Tudom, ha ezt letépem,
itt vége lesz a nyárnak,
s a virágtalan réten
majd őszi szelek járnak,
és őszi bánatok,
fekete bánatok.
A nyár messze szállott...
de szép nyarad fejében
az utolsó virágot
ím emlékül letépem,
fogadd el álmomat,
szelíd virágomat.
S ha őszi bánat éget,
és könnyedet felissza,
hadd varázsoljon téged
a régi nyárba vissza
legutolsó álmom:
hervadó virágom.
Köszönöm Barátnőm,högy olvashattam.nagyon szép!
VálaszTörlésPuszim Marika.
Örülök, Barátnőm, hogy itt jártál, puszillak :))
VálaszTörlésNagyon szép volt! Köszönöm!
VálaszTörlésNagyon szép ez az őszi hangulat, kép és vers.
VálaszTörlésSzívesen kedves Éva.
VálaszTörlésKöszönöm Hólabda:)
VálaszTörlésNagyon szeretem Wass Albertet!
VálaszTörlésEgy kedvenc konyvem tole:Mire a fak megnonek..
Csodaltaos ez a vers Kedves Rozsa!:)
puszi, szia!
Köszönet az "Őszi ajándék"-ért. :)
VálaszTörlésÁgnes, nagy tisztelője vagyok Wass Albertnak, sok könyvét olvastam, mikor nálunk a könyv kezdett luxussá válni, ismét hosszú idő után, kezdtem a helyi könyvtárba járni, mely el volt szépen látva Wass Albert műveivel.
VálaszTörlésMelyik lenne a kedvencem? Sokan a Funtinelli boszorkányokat imádják, én talán a Kard és kaszát választanám.
Szép hétvégét :)))
Nagyon szívesen Józsi.
VálaszTörlésSzép hétvégét :)