2011. július 12., kedd

Csépe Imre Ha szólít a mező


Ha egyszer újból szólít a mező,
És beüzennek értem a hajnalok,
A nyári sugarak aranyhuzalán
Fülembe súgják,hogy ki vagyok,
Akkor te is felkelsz majd velem
Miként párjukkal a csillagok.

Aratni megyünk majd délcegen,
Dalolunk,s villan a kaszám,
A dombokról szétcsillan éle,
Mint szurony a sziklás vár fokán,
Mikor az őr fordulva szétles,
S a fény megtörik homlokán.

Előttünk harmatos táj tündököl,
Mögöttünk szürke köd gomolyog,
A kanyargó dűlőket láng veri,
A völgy telt kotlaként párolog,
Míg a nyárfák hegyéről az ég
Tükörként szelíden ránk ragyog.

Csintalan szellő szalad elénk,
Hajunkba túr,zümmög,hízeleg,
Nyakadba dobja babos ruhádat,
S előttünk a porban hempereg,
Míg nyomában az ijedt virág,
Elejtve a harmatát,megremeg.

Telt kalászok csókolnak arcon,
A mezők virága minket ünnepel,
A kék magasságok enyhe fátylán
Csordul a szív,pacsírta énekel.
Zengő dala édesen ránk csorog,
Míg mellettem a porban lépkedel.

13 megjegyzés:

  1. Kedves Rozsa:)
    Csodalatos vers, szamomra teljesne ismeretlen.Koszonom, hogy olvashattam !

    Szep napot kivanok!
    puszillak!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Ágnes,
    Csépe Imre vajdasági író, költő, Kishegyesen született és a vajdasági emberek életéről írt, emlékére minden évben megrendezik a Csépe napokat szülőfalujában.
    Számomra ez a verse nagyon kedves.
    Szép napot kívánok és köszönöm a látogatást:)

    VálaszTörlés
  3. Nálad olvastam először a verseit. Kerestem a neten,sajnos kevés van. Nagyon szépek. Köszönöm

    VálaszTörlés
  4. Nagyon kevés írása van a neten, ez talán a vajdaságiak hibája.
    Van egy régi kiadású, kedvenc könyvem tőle, amit apámtól örököltem a "Tarisznyás emberek", és nem csak azért kedves, mert apámé volt, a régi vajdasági életet, mentalitást írja le benne.
    Köszönöm Elena a látogatást :)

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép vers! Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
  6. Mint kishegyesi, köszönöm!

    VálaszTörlés
  7. Erikám, nagyon szívesen, Csépe Imrére, azt hiszem, minden vajdaági nagyon büszke, a kishegyesiek pedig különösképp :)

    VálaszTörlés
  8. köszönöm felidézte othonom...Juliska testvére a szomszédom volt Évával egy udvarban laktam :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha szép emlékeket idéztem fel.

      Törlés
  9. Mucsi Antal / muci Anton2016. november 13. 23:30

    Ez a vers Csöpe Imrétől annyira megtetszett, hogy átfordítottan németre is:
    Wenn das Wiesenland ruft

    Wenn das Wiesenland wieder einmal ruft
    `d wissen lassen die frühmorgens so gern,
    an Sommerstrahlens goldenen Drähten
    flüstern im Ohr, wer bin ich im Kern,
    da stehst du sodann auch mit mir auf
    wie die Gefährte mit dem Abendstern.

    Wir gehen ernten mit vollem Stolz,
    singend, und meine Sense blitzt,
    und von den Hügeln flackert die Spitze,
    wie Bajonett an felsigen Bergspitz,
    wenn der Wache kehrend runterschaut,
    und an seiner Stirn, spiegelt das Licht.

    Vor uns leuchtet die taufrische Gegend,
    und hinter uns die graue Nebel wallt,
    dass kurvige Flur wie Feuer brennt,
    das Tal wie der heisse Kessel dampft,
    über den Pappeln, die blaue Himmel
    so zart wie ein Spiegel, an uns strahlt.

    Schelmischer Briese bläst entgegen,
    ins Haar buddelt und schwirrend beschwatz,
    das tüpflige Kleid, wirft über den Kopf
    und vor uns in den Staub herumwalzt,
    hinter ihm, die ängstliche Blume,
    jetzt alle Tautropfen verloren hat.

    Volle Ähren küssen dein Gesicht,
    alle Wiesenblumen grüssen und feiern mit,
    den zarten Schleier der blauen Höhen
    überlauft das Herz und die Lerche singt.
    Von Schallenden Gesang erfüllt, indem
    im dicken Staub, läufst du jetzt neben mir.

    Fordította Mucsi Antal

    VálaszTörlés