2011. április 8., péntek

Reményik Sándor Templom és iskola



Ti nem akartok semmi rosszat, 
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek 
E szent harcot ne állaná. 
Ehhez Isten mindannyitoknak 
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot, 
A templomot s az iskolát!


Ti megbecsültök minden rendet, 
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé 
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában 
Ne hallja szülője szavát?! 
Ne hagyjátok a templomot, 
A templomot s az iskolát!


E templom s iskola között 
Futkostam én is egykoron, 
S hűtöttem a templom falán 
Kigyulladt gyermek-homlokom. 
Azóta hányszor éltem át ott 
Lelkem zsenge tavasz-korát! 
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!


A koldusnak, a páriának, 
A jöttmentnek is van joga 
Istenéhez apái módján
És nyelvén fohászkodnia.
Csak nektek ajánlgatják templomul 
Az útszélét s az égbolt sátorát? 
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!


Kicsi fehér templomotokba 
Most minden erők tömörülnek. 
Kicsi fehér templom-padokba 
A holtak is mellétek ülnek.
A nagyapáink, nagyanyáink, 
Szemükbe biztatás vagy vád: 
Ne hagyjátok a templomot, 
A templomot s az iskolát! 

6 megjegyzés:

  1. Nagyon szép volt tetszett tényleg jó iró :)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Anikó, szeretem ezt a verset.

    VálaszTörlés
  3. Olyan szép ez a verse. Mindig örömmel olvasom. ♥

    VálaszTörlés
  4. Vannak versek, melyeket ha 100-szor is elolvasunk, tovább is olyan szépek, mint első olvasásra.

    VálaszTörlés