2013. december 12., csütörtök

Régi Karácsonyok

A négy hét várakozás alatt, sok gondolat megfordul a fejemben, szépek és kevésbé szépek is, már több Karácsony van mögöttem, mint előttem, voltak közte nagyon szépek, felejthetetlenek, voltak szomorúak is, így eszembe jutottak gyerekkorom karácsonyai. Most már novemberben kezdődik a karácsonyi láz, karácsonyi fények, hogy az ünnep eljövetelére megszokottak, elhomályosodottak legyenek. Mindenki készül valamilyen módon, egyesek az ajándékozás ünnepének élik meg, a gyerekek már a reklámokból választanak ajándékot, sokszor a nagymama nyugdíja nem kíséri a plázás kínálatot, szégyenkezve teszi kis, saját készítésű ajándékát a fa alá és már nem is fürkészi kis kedvence csillogó szemeit, valahogy elveszik a sok doboz közt, hisz számára már a fűtött szoba is luxusnak számít, de még adni szeretne szeretteinek valamit. Vannak akik a szeretet és a béke ünnepének tekintik, ezen a napon együtt a család, örülnek egymásnak, és vannak akik szép csendben, magukban élik meg a karácsonyi csodát, Jézus a Megváltó születését. Míg kicsik voltak a lányaim, minden Karácsony előtt felolvastam nekik a Gyufaárus kislányt, nem szerették, szomorúnak találták, szerettem volna bennük tudatosítani, nem jut mindenkinek terített asztal és ajándék a fa alá, vannak szomorú sorsok, voltak és mindig is lesznek emberek akiknek ez közömbös, szinte meg sem látják a nagy csillogástól, pedig sokszor egy együttérző szó, egy segítő kéz felér a legcsodálatosabb ajándékkal, két kicsi gyerek szemében meg lehet látni a összes karácsonyi fények csillogását, mikor hosszú idő után anyukájuk hazatér a kórházból és magához öleli őket, számukra valóra válik a karácsonyi csoda. Képeslapokat már szinte nem is kapok, én sem küldök, törekszek haladni a korral, van mobil, van internet, más idők ezek, ezek valahogy nem az én karácsonyaim...
Ezt a kis videó összeállítást, régi képeslapokból, gyerekkorom karácsonyai és Édesanyám emlékére készítettem, Ő az ötvenes évek szerény lehetőségeiben, vanília illatú konyhájában csodákat tudott varázsolni, éjszaka, hogy ne lássam varrta az első rongy babámat, melyen felfedezni véltem egy jobb időket látott anyám ruhájának darabját, sárga csíkos volt, akkor már lehetett venni műanyag fejet és azt ráerősíteni az előre elkészített törzsre és arra a boldogságra, mikor meggyújtotta a karácsonyfán az első gyertyát, arra a melegségre ami átjárta lelkemet, melyet csak akkor és ott lehetett érezni. Más idők voltak azok és más karácsonyok, ahogy most mondnánk, sokkal emberbarátibbak. 

32 megjegyzés:

  1. Bíz így van. Akkor még a szaloncukor cukorból volt, láncfűzért készítettünk felfűzött ziziből, színes papírkarikákból, a gyertya viasz volt, a csillagszórónak meg olyan illata amit nem lehet elmesélni. Érezni kellett és megmaradt az orrban örökre. Mint ahogy a sparhelt és a rajta készült ételek illata is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor egyformán szegények voltunk mindannyian, mindennek örültünk, valahogy még a hó is fehérebb volt és csillogott, sokkal meghittebben ünnepeltünk, jó visszaemlékezni.

      Törlés
    2. Ismerős minden érzés! Hasonló volt a gyermekkorunk! Kedves Rózsa! Gyönyörű minden írásod!

      Törlés
    3. Nagyon szépen köszönöm :)

      Törlés
  2. Rózsa, megint megríkattál, mert eszembe jutott szegény, de nagyon boldog gyermekkorom...köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Panni, minden emlékezés érzékenyen érint bennünket, viszont az is igaz, hogy a boldogsághoz nem nagy dolgok kellenek.

      Törlés
  3. Drága Rózsám!Köszönöm a szép írást!Egyetértek veled. Én örvendek neki,hogy nekünk megadattak ezek a lélekben gazdag Karácsonyok és így mi ezt tudjuk tovább adni a minket követő nemzedékeknek!Ha a lelkünket "ünneplőbe" tudjuk öltöztetni,akkor a külsőségek már nem olyan mérvadóak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Barátnőm, az én gyerekeimnek már kicsit másmilyen Karácsonyuk volt, de a lényeget törekedtem nekik átadni, kisebb vagy nagyobb sikerrel.

      Törlés
  4. Nagyon szivbol jovot rtal Rozsa, bar az en karacsonyaim mar masak voltak, de emlekszem az oromomre,, ahogy hazajottek a testvereim.Mindnekitol kaptam ajandekot, de en annak orultem megis, hogy egyutt vagyunk.
    Mostanaban meg hasonloan, probalok magam keszitette ajandekot adni, probalom visszahozni az ajandek erteket.
    Szep iras, mint mindig!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Ágnes, azt hiszem ez a folyamat visszafordíthatatlan, itt már mindent pénzben mérnek még a Karácsonyt is, nosztalgiával gondolok vissza azokra a szegényes, nyugodt ünnepekre.
      Sokat gondolkozok az ajándék ötleteiden, nekem tetszenek, olyan igazi, szívből jövőek, a szeretet minden jelével.

      Törlés
  5. Nagyon igaz minden egyes sorod!
    Teljesen hatása alá kerültem, bevallom megkönnyeztem...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mónika, lehet kicsit szomorúra sikeredett, minden emlékezés kicsit szomorkás, mert már elmúlt, az ünnep nem mindenkinek egyformán adatik meg, ott vannak velünk a gondjaink, bánataink.

      Törlés
  6. Ez ismét egy szép, szívmelengető írás, így - az ünnepek előtt, van benne megszívlelendő bőven. A csoda tudja miért, de mostanában sokszor meghatódom, mint most is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsanna, nemrég én is ezen gondolkoztam, ritkán sírtam el magam, mostanában egyre többször lábadnak könnybe a szemeim, ez talán csak úgy jön.

      Törlés
  7. Szívemből szóltál Rózsa....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megnyugtató számomra, hogy vagyunk többen így...

      Törlés
  8. Kedves Rózsa, hasonló, sőt sokkal szerényebb karácsonyaink voltak :( gyerekeimnek sikerült többet adnom (remélem) viszont már pár éve csak jelképes ajándékokat adunk, pár órácskára örülünk egymásnak. Szépen írtad le a gondolataidat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Jutka, az én gyerekeimnek is már más karácsonyai voltak, most már szeretnék én is békés, szerény ünnepet, jelképes ajándékkal, mint ahogy nálatok van. Köszönöm a látogatást.

      Törlés
  9. Rózsám, köszönöm, hogy ilyen szépen megfogalmaztad azt, amit én magam is éreztem és érzek, visszagondolva gyerekkorom karácsonyaira.
    Bármennyire szeretném is, ha az unokáimnak is ilyen élményként maradna meg lelkükben a karácsony, ez valahogy már nem tud olyan lenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is azon gondolkozok Rozám, az én koromban vajon mire tudnak majd visszaemlékezni, a sok doboz ajándékból megmarad-e valami emlék, mikor mit és kitől kapták.

      Törlés
  10. Boldog Karacsonyt Kivanok Neked es Szeretteidnek, szeretettel!

    puszillak Rozsa!:)

    VálaszTörlés
  11. "Szeretet......Szerencsére nem lehet boltokban kapni,nem készítik gyárakban, hiszen ha kifogyna, csak szomorúság lenne helyette a világban. az igazi szeretet az emberekben születik. Kell hozzá vidámság, mosoly, kedvesség, odafigyelés. Karácsony éjszakáján ezek legyenek a legkedvesebb vendégek mindenki asztalánál, hogy igazán boldog legyen az ünnep."
    Boldog Karácsonyi Ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Erika a szép köszöntőt.

      Törlés
  12. Én már csak Boldog Újesztendőt kívánhatok ! (mert a Karácsonyi jókívánságról sűrű elfoglaltságaim miatt csak a saját oldalamon írtam.)

    VálaszTörlés
  13. Drága Rózsám!
    Sikerekben és örömökben bővelkedő, békés, boldog új esztendőt kívánok neked és az egész családodnak egyaránt!!

    VálaszTörlés
  14. Boldog új évet Isten áldásával!

    VálaszTörlés
  15. Drága Rózsa! Boldog új évet! Mint mindig, nagyon szépen írsz, öröm olvasni. Puszi!

    VálaszTörlés