2013. november 20., szerda

Az utolsó nagymamis nap az óvodában

Ez a nap, egyszerű okból kifolyólag az utolsó, Luca őszre iskolába indul. A nap elég bonyolultan indult Luca számára, anyu korán indul dolgozni, ő már nagylány, egyedül felöltözik, apu autóval elviszi. Mivel nagyon készült, csinosította magát, apu sietségében észre sem vette, hogy a kis hercegnő kirúzsozta a száját, bevitte anyu munkahelyére, aki még átvizsgálja az öltözetet, rögtön észre is vette a szép fehér blúzon végighúzódó csíkot, melyet a rúzs hagyott maga után, így bizony nem mehet az óvodába, anyu dorgálását szerette volna kicsit enyhíteni, de nézd milyen szépen megfésült apu, szép, puha a hajam, ennek ellenére nem volt más hátra, mint hazamenni gyorsan másik blúzt felvenni és természetesen az ajkáról eltávolítani a rúzst. Mi Rozi mamával már csak utólag tudtuk meg a történteket és mint nagymamák csak mosolyogni tudtunk rajta. Az elmúlt egy év alatt Luca sokat változott, a kis félénk leányka már bátran jelentkezett szavalni, szépen elmondta, részt vett a játékokban, táncban és mikor a végén közösen elénekelték "nagymaminak úgy sincs semmi dolga" dalt, hát... a nagyik bizony könnybelábadt szemekkel hallgatták végig. Ilyenkor az ünnepség után, valamelyik nagyi hazaviszi, mert egyébként sincs semmi dolga :) és ezt ők nagyon várják, az idén én hoztam haza és egy nagyszerű nagyis napot csaptunk, készült smarni (császár morzsa) ami kedvence lett az unokáknak, így a Hunor is nemsokára itt volt, ő a tatival sakkozott és a nagymamis napból egy szép nagyszülős nap lett, melyben mindannyian jól éreztük magunkat.
Őszre két elsős unokám lesz, Luca és Joel aki egy távoli országba indul iskolába, ezzel mind a négy unokám iskolás, már nem lesz szükség homokozóra, véget érnek a gondtalan gyermekévek, most már lesznek kötelezettségek, már a hiányérzetem is enyhült, többszöri finnországi utunk után, meggyőződtem róla, azok az unokák ott születtek, ott a hazájuk, ott érzik magukat jól, elfogadtam, most, mikor szinte naponta mennek el a fiatalok, viszik el a már iskolás gyerekeket is, egyre kisebbek a magyar tagozatok, én még szerencsésnek is mondhatom magam, kettő unoka még egyenlőre itt van közel hozzám....egyenlőre...

14 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Számunkra, nagymamák számára, megható ez a nagy törekvés, ahogyan a kicsik örömet szeretnének szerezni, így utólag is örülök, hogy részt tudtam venni az unokák ünnepein az óvodában, ez már az iskolában nem így lesz, meg fog maradni szép emléknek.

      Törlés
  2. Igen, de ne legyél szomorú....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vagyok szomorú, ez az élet rendje, az unokák nőnek és most úgy tűnik ez elég gyorsan ment :)

      Törlés
  3. Nagyon szerettem olvasni:)) annyira tetszik a ruzsos tortenet!!
    es persze ugy az egesz , ahogy irtad, erezni a szeretetet, azt a torekenyen finom torodest, ahogy csak egy nagymama tud, hiszen smemi egyeb dolga:))

    puszillak! a kislanyhoz gratulalok, nagyon szep!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem Ágnes, ez a rúzsos történet is bekerül a felejthetetlen emlékeim közzé, nagyon tetszett :) egy igazi kis hölgy, nagyon készült erre a napra és tudta, ilyenkor elkel a smink.

      Törlés
  4. Milyen bájos történet és mégis mennyire megható!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Számomra minden megható, ami az utolsó, ezzel talán többségünk így van, mivel Luca a legkisebb, már több óvodás unokám nincs, így a nagymamás napoknak is vége, csak most látom milyen gyorsan elszálltak az évek...

      Törlés
  5. Igen..... csak nyeljük a könnyeinket... Hihetetlen rohan az idő... még alsó tagozatba igazán kicsi...és ripsz-ropsz és már csak azt veszed észre , mutál a hangja, egy fejjel magasabb ...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A legidősebb unokám most hatodikos, kamaszodik, szinte hihetetlen, nemsokára magasabb lesz nálam és még nemrég dajkáltam...hamar elmúlt az idő.

      Törlés
  6. Igen Rózsa....a nagymamás napokat felváltja majd egy másik korszak, s annak is meg lesz a szépsége, az öröme. S mi nagyszülők örülünk minden percnek, pillanatnak amit velük tölthetünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biztos vagyok benne, hogy így fog lenni, szinte hihetetlen, hogy már nem lesz kicsi unokám, mind iskolás lesz. :)

      Törlés
  7. Nagyon szépen fejezed ki az érzelmeidet. Minden szavad szívből jön, és nagyon jó olvasni. Gratulálok az unokákhoz!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen kedves Zsuzsanna.

      Törlés