2012. január 12., csütörtök

Egy szép nap



Még néhány napig tart nálunk a téli szünet, így az unokák többször megfordulnak nálunk. Legidősebb unokám, Hunor, már rég kér, hogy tanítsam meg kötni, de valahogy eddig nem tudtuk összehozni az időnket, természetesen nem én miattam, nagyinak mindig és mindenre van ideje, ő van nagyon elfoglalva. Ma szokatlanul korán érkezett, mikor látta, hogy én kézimunkázok, ismét előhozta a kötés témát. Valamikor sokat kötöttem, így anyag a zsák alján még található, neki is kezdtünk, gyorsan elsajátította és együtt kézimunkáztunk, kellemes beszélgetés mellett, 10 éves, vele már el lehet beszélgetni. Nincsenek előítéleteim, mi a női és mi a férfi munka, mégis meglepődtem, hogy fiú létére milyen gondosan és szeretettel kötöget, tati pedig fényképezte, számomra egy nagyon kedves kép készült, melyre büszke vagyok és így, a nap végén állítom, hogy az utóbbi idők, egyik legszebb napján estem túl.



Bemutatom a saját kézimunkámat is, egy mezőségi motívum, szőr (gyapjú) hímzéssel, a tájra jellegzetes láncöltéssel varrva. Szeretem a gyapjú hímzést, míg a nemez több formában is megtalálta a helyét a mai használatban, a szőrhímzéssel már csak kevesen foglalkoznak, pedig nagyon szépet mutat mint lakástextília, függöny vagy párna formájában is.
      többet itt 


20 megjegyzés:

  1. Csak dicsérni lehet az unokádat! A mezőségi Hímzést én még sose próbáltam, pedig szép.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Hólabda a dicséretet az unokám nevében is.
    Készülök a másik blogomba foglalkozni a mezőségi hímzésekkel, talán ha meglátod őket, támad valami ötleted és kihímzed.

    VálaszTörlés
  3. Nagyon jó látni titeket!Az unokádat!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Remélem kedves Mamka, lesznek még ilyen napjaink és a kisebbeket is meg tudom még tanítani kézimunkázni.

    VálaszTörlés
  5. Jó a kép! Épp "bemutat" rajta. :)) Ok. Csak nem bírtam kihagyni. :)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :)))na ez jó:))) ha akarta volna, nem tudta volna ilyen jól "bevenni":)))

      Törlés
  6. Tökéletes életkép :) No persze mindez a szereplőkön múlott :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megvolt a jókedv, hangulat, még, hogy tiltakozott Hunor, hogy már este van és haza kell menni. A lányom neveti, ahogy hazaért folytatta és most ideges mert fogy a fonala:)))
      Köszönöm kedves Mobi a látogatást.

      Törlés
  7. Dícséret Hunornak!:)
    Az én unokáim majd biztosan főzni akarnak megtanulni, én sajnos nem szeretek kézimunkázni:(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Roza, biztos vagyok benne, hogy örömmel fogod őket tanítani főzni, azt pedig, hogy nem szeretsz kézimunkázni nem tartom hibának, inkább engem a konyhai művészeteddel nyűgözöl le és sok ötletet elhozok Tőled.

      Törlés
  8. Nincs is ennél kedvesebb.....mint az unokával együtt lenni, jókat beszélgetni, kézimunkázni.
    Helyesek vagytok így együtt......
    Sajnos otthon még mindig nehezen tudok Nálad bejegyzést hagyni........nyomon követlek, olvaslak......
    Most is a munkahelyi számítógépről írok, de rendszert nem csinálhatok belőle.
    Puszillak! Erika

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Erika, nekem is van egy ilyen blogom, amit követek és még a listán sem jelenik meg, nem tudok rájönni miért, és a Te esetedben sem. Azért köszönöm a törekvésedet és örülök mindig mikor itt jársz.
      Te is nagyon büszke lehetsz az unokádra, kísérem a közös munkátokat és gratulálok hozzá.
      Szép hétvégét:)

      Törlés
  9. Kedves Rózsa!
    Ez a kép gyönyörű pillanat!
    Ezeket sajnálom hogy kimaradt, bár eleinte azt hittem fiamat is és az unokámat is érdekli majd a kézimunka... tévedtem...
    Persze reménykedem, egy blogos barátnőmnek van lány unokája... hátha megtanithatom valamilyen kézimunkára ...nagyon ügyes lányzó...
    köszi hogy megmutattad ezt a pillanatott...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vera, kevés gyereket érdekel a kézimunka, a lányaimat is tanítottam, egyik sem kézimunkázik. Én is a lány unokákra gondoltam először, de a fiú "önként" jelentkezett, az itt élő kislány még csak 4 éves, a messzi pedig ritkán van itt, de még nem vesztettem el a reményt...
      Most jut eszembe, neked javasoltam a kézimunkázó lámpát nagyítóval, ez a képen, nem tudom mennyire látható, az lenne, csak ezzel tudok öltögetni, a hátránya, hogy hamar megfájdul a fejem, sűrűn tartok pihenőt.

      Törlés
    2. Bocs hogy nem reagáltam a lámpára... természetesen láttam.... a nagyitos lámpákkal az a bajom , mikor a mintára nézzek meg vissza a varráshoz szédülés és egyebek törnek rám...valószínű Neked is ez lehet a probléma... Egyébként ha csak varrni kéne minta nélkül biztos tovább jó lenne...

      Törlés
    3. Azt hiszem igazad van, erős fény és nagy nagyítás kiválthatja ezeket a tüneteket.

      Törlés
  10. En is ide ertem :) Nagyon szep nap lehetett, a kep visszaadja teljesen.Nem lepodom meg, hogy kisfiu es ez erdekli, semmi rosszat nem latok benne.Olyan, mint a focizos lanyok:)
    Kivanok meg nagyon -nagyon sok szep ilyen napot:)

    puszillak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már aggódtam érted Ágnes, hogy esetleg beteg vagy, bekukkantottam a blogodba is, most örömmel látom, megkerültél.
      Tudod, jó látni a kisfiút, hogy szorongassa, csavargassa, igyekszik, biztosan nem rossz dolgot csinál és gondolom pár év múlva már eszébe sem jut, hogy sálat kössön az épp aktuális kislánynak:)))

      Törlés
  11. Ezt kulon koszonom, az aggodast:))ez annyira jol esett.Nem voltam itthon, szerencsere nem vagyok meg megfazva sem.
    Ami meg nagyon jo volt a lapon kivul, hogy e-mailt is kaptam, ott is kerestek paran, es az
    ilyen olyan nagyon jo erzes:))Olyan, mint ez a lap es level, mert varatlanul ert, csak olvas engem, de nem tudtam rola eddig:)

    szep hetveget Nektek!!

    puszi:)

    VálaszTörlés
  12. Kedves Ágnes, idővel megtanuljuk egymás szokásait, kísérjük és ha valaki hosszabb ideig nem jelentkezik, kezdünk gondolkodni mi lehet az oka. Régebben én is azt hittem, van kétféle élet, egy a magán és egy az interneten, ekkor meghalt egy barátom, kivel a netten barátkoztunk össze, nagyon lesújtott a hír, hosszú ideig hiányzott, nincs kétféle élet-egy van, azok vagyunk a neten is mint a valóságban, érzünk, aggódunk.
    Szép hétvégét, puszillak:)))

    VálaszTörlés