A Bolero 1928-ban keletkezett. Elmondható, hogy a merő véletlennek és szerencsének köszönheti létét. A szerző ugyanis egy Albéniz-zongoraművet szeretett volna eredetileg meghangszerelni, de a művet egy másik zeneszerző már jogilag lefoglalta magának. Ekkor született meg Ravel új terve: egy olyan mű koncepciója, amelyben ugyanaz a téma ismétlődik egyre nagyobb hangerővel, s mindig más és más hangszereléssel, a ritmus megrögzött állandóságát pedig a pergődob ütései alkotják. A mű először 1928 novemberében hangzott föl először, s éppen lenyűgözően eredeti gondolatai miatt ellentétes reakciókat váltott ki: egy nő például egyenesen kijelentette, hogy a szerző bolond. A művet később Toscanini vitte a világsikerig, bár Ravel mindig is ellenezte az olasz dirigens túlságosan gyors tempójú felfogását. Az alkotás mára ugyanolyan tananyag a zeneszerző-hallgatók számára, mint Bach Kunst der Fuge című műve. A Bolerót már bemutatásának idejétől kezdve balettváltozatban is rendszeresen előadták.
(hu.wikipedia)
Szép estét!
VálaszTörlésSzép estét neked is Erika:)
VálaszTörlésNa és ha tényleg bolond volt? Számít az? A mű számít. :)
VálaszTörlésEgyetértek veled MJ, a mű számomra is csodálatos, ezért írtam meg ezt a videót.
VálaszTörlésNagyon jól eltaláltad a mű hangulatát, köszönöm, hogy nézhettem és hallhattam....
VálaszTörlésSzámomra megtiszteltetés a látogatásod:)
VálaszTörlés