2011. március 9., szerda

Zajártalom


Zaj a szabadidőben

Szabadidőnkben gyakran még erősebb zajoknak vagyunk kitéve, mint a munkahelyen. A lakókörnyezetünkben (ezen belül a pihenést, a szórakozást, az ember lelki és testi regenerációját biztosító környezetben) előforduló zajt, mint egyre növekvő zajszennyeződést, még mindig nehezen fogadjuk el, pedig hazánkban már 1937-ben megalakult a Csend Liga.
A szabadidős tevékenységek közül igen hangos a diszkók és a koncertek zenéje (a diszkóban 90 és 110 dB, rockkoncerten 95 és 115 dB közötti a zaj mértéke).
A motorkerékpározás, a házi és kerti gépek, mint pl. a fűnyíró, fúrógépek, sarokcsiszolók, stb. által kibocsátott zajok is káros hatással lehetnek hallásunkra.

A zajok stresszt váltanak ki

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.
A zajkárosodás az elektrolit-háztartás egyensúlyzavarát, halláskárosodást, a beszédértés zavarát, a központi és a vegetatív idegrendszer különböző kóros elváltozásait eredményezi.
A tartós zajhatás stresszhormonok felszabadulását és az elektrolitok összetételének eltolódását váltja ki, ami a magnézium sejten belüli koncentrációjának csökkenését eredményezi. Modern táplálkozási szokásaink mellett a magnézium bevitele elégtelen. A halláskárosodás a táplálék magnéziumszintjének csökkenésével rohamosan növekszik, míg a jó magnéziumellátottság csökkenti a hallószervet érő zajártalmat.
Az emberi szervezet alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy bizonyos monoton zajok vegetatív idegrendszeri hatásait enyhítse, ám 85 dB felett ez az alkalmazkodási képességünk kimerül, ami további, még súlyosabb károsodásokhoz vezet.
Az éjszakai zaj megakadályozza a pihentető alvást A zajártalom hatása éjjel a nappalinak sokszorosa. Egy tanulmány szerint, aki 65 dB-es zaj mellett él, pl. egy forgalmas, hangos utcában lakik, annak 20 %-kal nagyobb az esélye arra, hogy szívinfarktust szenved.
A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, ingerlékenyebbek leszünk. Több hazai és külföldi szakirodalmi tanulmány támasztja alá, hogy az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben növeli a neurózisok kialakulásának számát.
A csökkent alvásminőség hosszú távon a koncentráció és a teljesítmény csökkenéséhez vezet, az immunrendszer pedig károsodik. A zajhoz nem lehet hozzászokni.

(forrás parapatika.hu)

2 megjegyzés:

  1. Kedvemre való irás Rózsám,imádom a csendet.

    VálaszTörlés
  2. Azzal pedig én értek egyet, a zajhoz nem lehet hozzászokni.

    VálaszTörlés