2011. február 9., szerda

Kányádi Sándor Volna


Pedig volna még 
volna még valami 
mondanivalóm 
a nyíló nárcisz- 
mezőkről például 
az alkonyi szélben 
riadtan lobogó 
hegyi füvekről 
a hegyekről a folyókról 
égről földről 
a tengerekről 
az óceánok alatt 
vergődő tűzhányókról 
a szerelem végtelen 
napéjegyenlőségeiről 
amikor az idő is 
ellankad mint a patak 
ha szomját oltja 
benne a szarvas 
egyszóval kettőnk 
dolgáról az emberiség 
nevében volna még 
talán volna még...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése