Piros napraforgó

Szeretem a "zöld kerítéseket", alkalmazom őket több helyen is többféle növényből, szépek, természetesek, mégis valami rendszerűen elkerítem az udvart a kerttől vagy beláthatatlanná teszem az utcáról. Tavaly egy kedves ismeretlen ismerősömtől kaptam a napraforgó magokat, sikerült megvédenem valamennyit a madaraktól, így az idén az elválasztó kerítés az udvar és a kert közt, piros napraforgó képezi. Esős nyarunk van az idén, nagy páratartalommal, valószínű kedvez nekik, többsége mostanra elérte a 4 m magasságot.

A reggeli kávé mellett üldögélve, kinézek az ablakon, egy csodás látvány tárul elém, az első ami eszembe jut, a mag küldője, nem tudom sejtette-e, mekkora öröm fog ez lenni, milyen szép látvány melyből erőt tudok meríteni a szürke hétköznapokhoz, nézve őket, akaratlanul is elmosolyodok, akkora hatással van rám.

Nem tudom eldönteni mikor a legszebbek, a reggeli nap fényénél ?

Vagy a lemenő nap sugarainál ?

Vagy mikor bontják szirmaikat ?

Kedves Ágnes, ezúton köszönöm meg kedvességedet, mely számomra egy igazi kincs, minden virágról Te jutsz eszembe, fogadd tőlem szeretettel ezt a kis csokrot sok-sok puszi kíséretében.

Órás villa

Mindig nagy öröm számomra, egy régi épület látványa, felújítva, rendbetéve, olyan, hogy "unokáink is látni fogják", hisz városaink, falvaink, nem új építésűek, régiek, jelen van bennük a múlt, melynek számomra nagy értéke van, sokszor ennek hiánya nem csak az anyagiakon múlik, hanyagságon, rendezetlen tulajdonjogon. Sok minden romokban hever, pedig milyen szép dísze lenne egy településnek. Falunkban is sok található, Kárász gróf kastélya is, mire visszaszármaztatták jogos tulajdonosainak, olyan lepusztult állapotba volt, hogy nem igen tudtak vele mit kezdeni. Dicséret illeti az Órás villa tulajdonosát, neki is rossz állapotba származtatták vissza, évek óta önerőből tatarozza, szépítgeti, már pompázik, bízok benne, hogy sikerülni fog nekik és irigylésre méltó dísze lesz kis falunknak. A villa történetéről röviden, Magyar Ede, szegedi műépítész terve szerint, Brauswetter Ottó, szegedi órásmester építette szecessziós stílusban az 1890-es években. Bartók Béla 1906. augusztus 24-szeptember 4. között e villa kertjében jegyezte le a "Kedves Édesanyám..." kezdetű népdalt.

Június

Júniusban a legszebb, ilyenkor sokat szoktam barangolni, élvezni a végtelen zöldet, melyet csak az ég kékje és a mező tarkasága bont meg. Petőfi verseiben ezt az Alföld szépségét rég megfogalmazta, azóta már sok minden változott, kivéve a szépsége.

A hullámzó búzamező látványa megnyugtatóan hat.

Régebben sokan termeltek mákot, évekig nem láttam, most ismét megjelent itt-ott, gyönyörű lila virágaival.

Homokvidék ez, meg kellett kötni fákkal, ezen a részen már gyümölcsösök és szőlő van, valamikor a táj híres volt a boráról, később a szőlők elöregedtek, már újabb ültetvényt ritkán látni.

Itt található a Szelevényi erdő, a környék legjelentősebb erdeje a ragadozó madarak és az odúlakó fajok fontos fészkelőhelye.

Szelevényi puszta területén 15 ritka növényfaj él, védett növények, az árvalányhajon kívül megtalálható a homoki nőszirom és homoki fátyolvirág mely most virágzik és ez az egyedüli lelőhelye az országban.

Alig 10 km-re a kanyargó Tisza, a napokban virágzott, sajnos nincs képem róla, a teljes rajzást megelőző nap voltam ott, szabad szemmel nem volt látható. Hosszú ideig nem virágzott, a tiszavirág rendkívül kényes teremtmény, szennyezett vízben nem táncol, egyszer volt alkalmam látni egy csodálatos, teljes rajzást, mintha sok, sok apró, fehér virágszirom hullana a vízbe, a túlsó partot sem lehetett látni.

Egy bejegyzést az alföldről talán egy ilyen képpel kell zárni, ma már ritka látvány, estefelé a gulya hazafelé tart.

"Szép vagy,alföld, legalább nekem szép!

Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.

Itt boruljon rám a szemfödél, itt

Domborodjék a sír is fölöttem."

(Petőfi Sándor)