A virágok teremtésének kezdetén itt-ott már nyíltak a kertekben a nemes és egyszerűbb virágok. Az erdőkben, mezőkön, réteken pedig vadvirágokat ringatott a szél. De volt egy egyszerű sárgás-fehér kis virág, aki saját maga álmodta meg létének célját. Ezért ő társainál jóval később kereste fel a jó Istent, hogy jelölje ki élőhelyét.
Amikor odaért, tisztelettel meghajolt előtte és úgy szólt:
- Teremtőm! Nem tudom hova szántál engem? De te belelátsz a szívembe, és tudod, hogy én olyan helyen szeretnék élni, ahol közelebb lehetnék hozzád, mint virágtársaim.
A jó Isten meghatódott e szavakra és mosolyogva válaszolt:
- Legyen a szíved szerint... Mivel te kész vagy elhagyni a földet az égi dicsőségért, otthonod a magas hegyeken - a havasokon - lesz. S ezt a nemes, bájos kis virágot elnevezte havasi gyopárnak.
- Köszönöm Teremtőm, hogy meghallgattál - válaszolta a kis virág és elfoglalta helyét a szédítő magasságban.
A virágok tudnak egymásról. A havasi gyopár a magasból látja a földön nyíló társait. A játszi szellők pedig róla visznek hírt a lent élőknek.
A virágok azóta elszaporodtak a földön, és szemet, lelket gyönyörködtetnek.
A havasi gyopár pedig ma is fent nyílik a havasokon, ott, ahova vágyott réges-régen. Jól érzi magát Erdélyben is, fenn a Hargitán, ott távol él a világ zajától, és közel van - az égi magasságban - a jó Istenhez.
Amikor odaért, tisztelettel meghajolt előtte és úgy szólt:
- Teremtőm! Nem tudom hova szántál engem? De te belelátsz a szívembe, és tudod, hogy én olyan helyen szeretnék élni, ahol közelebb lehetnék hozzád, mint virágtársaim.
A jó Isten meghatódott e szavakra és mosolyogva válaszolt:
- Legyen a szíved szerint... Mivel te kész vagy elhagyni a földet az égi dicsőségért, otthonod a magas hegyeken - a havasokon - lesz. S ezt a nemes, bájos kis virágot elnevezte havasi gyopárnak.
- Köszönöm Teremtőm, hogy meghallgattál - válaszolta a kis virág és elfoglalta helyét a szédítő magasságban.
A virágok tudnak egymásról. A havasi gyopár a magasból látja a földön nyíló társait. A játszi szellők pedig róla visznek hírt a lent élőknek.
A virágok azóta elszaporodtak a földön, és szemet, lelket gyönyörködtetnek.
A havasi gyopár pedig ma is fent nyílik a havasokon, ott, ahova vágyott réges-régen. Jól érzi magát Erdélyben is, fenn a Hargitán, ott távol él a világ zajától, és közel van - az égi magasságban - a jó Istenhez.
Aranyos szép történet, köszönöm! Gabipapa
VálaszTörlésÖrülök Gabipaapa, hogy tetszik
VálaszTörlésSzeretem az ilyen kedves kis történeteket !
VálaszTörlésKedves Rózsa, megható a kis havasi gyopár története. Van a mi kertünkben is (valaki ajándékozta), csodálatosan pompázik... amilyen kis szerénynek látod, annyira felemelő érzés a közeledben tudni bársonyos kis szírmaival...
VálaszTörlésSzép történet, örvendek, hogy olvashattam. Köszönöm.
Írj még sok ehhez hasonlót.
Marika
megérintettek amiket itt olvastam
VálaszTörlésszép oldal, gratulálok
Szia nagyon szép az oldal örülök,hogy itt vagyok
VálaszTörlésKöszönöm szépen a látogatást.
Törlés94 évesen elment barátom emlékére "elloptam" ezt a kis történetet. Bocsánat és köszönöm: Lantos György, Gyuri bácsi
VálaszTörlésSzámomra öröm, ha tetszik kedves György.
Törlés